Music Hungary – az iparág közös hangja

 

Célok és eredmények

Az ötödik évében járó konferencia három, egymáshoz szorosan kapcsolódó célt tűzött ki maga elé.
Az első és legfontosabb feladat az volt, hogy az iparág definiálja önmagát; sikerüljön a számos különböző részterületen tevékenykedő, egymással sokszor alig kommunikáló, a részletek és részérdekek között felmorzsolódó, önállóan nagyon kevés érdekérvényesítő képességgel rendelkező szereplőket összehozni mind rendszerszinten, mind konkrét fizikai értelemben. Utóbbi már 2013-ban kiválóan sikerült: a résztvevők számára nagyszerű találkozási lehetőséget, informális beszélgetéseket, az „egy hajóban evezés” közösségi érzetét hozta el a rendezvény, és ez a további években csak erősödött.
 
A második cél, hogy az ily módon összehozott résztvevők számára olyan hasznos, értékes szakmai információk, kompetenciák, tudás kerüljön magas szinten átadásra, amely egyrészt nagyobb rálátást nyújt, segít nekik érzékelni az iparág általános helyzetét, konkrét kihívásait és lehetőségeit, a „nagyobb képet”; másrészt amelyet aztán mindennapi gyakorlati tevékenységük során is fel tudnak használni. Mindez kompetens és fajsúlyos előadók részvételével, előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel valósul meg évről évre, számos különböző témákban, de mindig egy-egy mottóra, aktualitásra lazán felfűzve.
 
A harmadik cél, hogy miután az iparágnak sikerült definiálni önmagát, komoly erővel, egységesen, a döntéshozó irányában is kompetensen tudjon fellépni, megkerülhetetlen tényezővé válva épp az őt érintő gazdasági, szabályozási, stb. egyéb kérdésekben. A sikeres öndefiníció és az évek alatt kialakult közös gondolkodás eredményeként idén minőségi ugrás várható: a szervezők törekvése, hogy immáron állandó, szervezeti háttérrel és konkrét felelősségi viszonyokkal is rendelkező, mindennapi gyakorlati tevékenységet, érdekérvényesítést végző egyfajta „iparági akadémia” jöjjön létre, amely szakmai partnerként tudja a mindenkori állammal együttműködve nem csak képviselni, megjeleníteni az iparág érdekeit, hanem részt venni  konkrét, államilag finanszírozott programok (magyar zenei export, zenei oktatás fejlesztése, tehetséggondozás, közönségépítés, stb.) létrehozásában és minél hatékonyabb végrehajtásában.

Az eddigi legfontosabb témák, témakörök

Az első év az iparág öndefiníciójáról szólt: Mi is a zeneipar, kik a szereplői, milyen nemzetközi környezet jellemzi, hogyan működik a kapcsolata az állammal.
 
A második évben a legfontosabb konkrét kérdések, megoldandó feladatok kerültek napirendre: a magyar zenei repertoár hazai helyzete és export lehetőségei (valamint egy sikeres példa, a finn modell), a digitális zenefogyasztás magyarországi állapota és perspektívái, a zenefogyasztó közönség tudatos építése a könnyűzene közoktatásban történő megjelenítése által, finanszírozási és szponzorációs lehetőségek a zenében, a zenei média viszonya, valamint az élő zene jövője. A közelgő választásokra való tekintettel a parlamenti pártok egy-egy képviselőjének részvételével politikus-fórum zajlott az egyes pártok programjainak a zeneipart érintő elemeiről, valamint a konferencia valamennyi témájában megjelent, és az egész rendezvényt meghatározta az abban az évben induló Cseh Tamás Program.
 
A harmadik évet hasonló módon határozta meg az első alkalommal megjelenő, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért megbízásából elkészített átfogó Zeneipari Jelentés. A második napon immár nem csak politikus-fórumot, hanem szakmai programokat is felvonultató, ezáltal kétnapossá bővült szakmai konferencián a Jelentés részletes bemutatása, valamint az abban szereplő legfontosabb részterületek, számok, eredmények és feladatok alapos, az egyes előadások és panel-beszélgetéseken átívelő megvitatása  mellett a Cseh Tamás program addigi eredményeiről is beszámolót kaphattunk.
 
A negyedik évben az aktualitások és az ezekből származó tanulságok és lehetőségek kapták a főszerepet: megtudhattuk, hogyan sikerült a magyar filmiparnak az a fajta öndefiníció és közös fellépés, amire a zeneipar törekszik; fókuszba került az internetes szolgáltatók és a (zenei) tartalmakat előállító alkotók jövedelem-eloszlásának problémája; a párizsi Bataclan Klubot ért terrortámadás kapcsán vizsgáltuk a magyarországi zenés rendezvények biztonsági kérdéseit, a közelmúltban hirtelen népszerűvé vált néhány pécsi zenekar példáján keresztül pedig megnéztük, mik a zene, a zenélés lehetőségei ma Budapesten kívül… valamint külön szakmai egyeztetés zajlott a konferencia „nulladik” napján a magyar zeneexportról, és ebben az évben is megismerhettük a folyamatosan futó Cseh Tamás Program újabb eredményeit. 

Néhány résztvevő előadó, beszélgetőpartner a korábbi évekből

(a teljesség igénye nélkül, a részvétel idején betöltött titulussal):
 
Balogh Géza, a HANOSZ (Hangszeresek Országos Szövetsége) elnöke
Deutsch Tamás, Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos
Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke
Eölyüs Endre, a MasterCard budapesti irodájának vezetője
Fehér Gyula, a Ustream alapítója és igazgatója
Frenreisz Károly
Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál főszervezője
Geszti Péter
Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke
Dr. Gyimesi László, az EJI (Előadóművészi Jogvédő iroda) elnöke
Hajdu János, a Terrorelhárító Központ főigazgatója
Per Herrey, a svéd zenész-szakszervezet vezetője, egykori eurovíziós dalnyertes
Kovács Ákos
L. Simon László, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár
Lovasi András
Lukács László (Tankcsapda)
Mádl András, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző főosztályának vezetője
Marsalkó Dávid (Halott Pénz)
Mr. Busta
Nagy Zoltán Péter, az OTP Bank marketing és kommunikációs igazgatója
dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúpolitikáért és sportért felelős biztosa
Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter, a Művészetek Völgye irányítója
Jehan Paumero, a Believe Digital internetes aggregátorcég magyarországi képviselője
Rózsa Iván, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója
Dr. Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója
Szepesi Balázs, a HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatója
Dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója
Szűts László, a MAHASZ elnöke
Tuomo Tähtinen, a Finn Zenei Exportiroda vezetője
Andy Vajna, Nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos
 

Az idei Music Hungary konferencia legfontosabb résztvevője

Te.